Napenergia

A különböző természeti jelenségek kölcsönhatásaiból kinyerhető energia, amely környezetbarát energiaforrás lehet.

A nap-, a víz- és a szélenergia közvetlen vagy közvetett módon a nap energiájából származik. A geotermikus energia a Föld mélyében zajló radioaktív folyamatból ered, a biomassza pedig energetikailag hasznosítható növényekből, növényi és állati hulladékokból, melléktermékekből áll.

Ezek hasznosításával olyan alternatív energiaforráshoz juthatunk, amely kiváltja a jelenlegieket és hő-, mozgási-, vagy villamos energiát nyerhetünk ki belőle.

A napsütéses órák száma… 

A Nap sugárzó teljesítménye 4×1023 kW, melyből a földfelszín részesedése eléri a 173×1012 kW-ot. Ez az energia ezerszerese a föld jelenlegi energiaigényének, így emberi léptékkel mérve korlátlan energiát jelent!

Magyarország a környező országokhoz képest kedvező, a világátlaghoz képest közepes értékű helyen áll a napsütéses órák számát tekintve.

A napsugárzás országos, területi eloszlását ábrázoló diagram a vízszintes felületre érkező globális sugárzás éves összegét mutatja, amely alapján a déli országrészek a legnaposabbak, míg az északi részeken kevesebb a napsütés.

• A napsütéses órák száma megközelítőleg minimum évi 1500 óra, maximum 2500 óra.
• A vízszintes felületre érkező napsugárzás hőmennyisége ~1300 kWh/m2 év.
• A napsugárzás csúcsértéke nyáron, a déli órákban, derült, tiszta égbolt esetén eléri, esetenként meghaladja az 1000 W/m2 értéket.

A napenergia felhasználási módjai

• Biológiai hasznosítás: a fény felhasználása növényi energiahordozók előállítására
• Fotovillamos hasznosítás: az elektromágneses sugárzás elektromos energiává történő alakítása.
• Fototermikus hasznosítás: a sugárzás hőenergiává való alakulása, amelynek formái az aktív és a passzív hasznosítás

Aktív hasznosítás

A napenergiát hőenergiává alakítjuk. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása elsődlegesen napkollektorokkal történik, amelyek elnyelik a napsugárzás energiáját, átalakítják, majd átadják a hőenergiát valamilyen hőhordozó közegnek, ezzel meleg vizet állítva elő, ami használati meleg vízként, vagy fűtésrásegítésre használható. 

Passzív (építészeti)eszközökkel történő hasznosítás

Passzív hasznosításkor az épület tájolását, környezeti adottságait és a felhasznált építőanyagokat összehangolva az üvegházhatást használjuk hőtermelésre. Elsődlegesen az épületek fűtési költségeinek csökkentésére alkalmas megoldás. Hatásfoka: 15 - 30 %. A napenergia felhasználás legkevesebb beruházást igénylő területe.

A passzív napenergia-hasznosítás szintjei:

• települési (pl.: az épületek megfelelő tájolásával, az utcák nyomvonalvezetésével)
• építményi (pl.: a tájolással, épületek szerkezetének megfelelő megválasztásával, a természetes világítással)